A közgyűlésen elkövetett eljárási hiba a meghozott határozatok érvénytelenségét eredményezheti, de vizsgálni kell, hogy a szabálysértés lényeges volt-e, és kihatott-e a döntésre. A Tht. 42. § (1) bekezdése is ezen a logikán alapul, mert a határozat érvénytelensége perben kérhető, ha a határozat jogszabályba, alapító okiratba vagy SZMSZ-be ütközik, illetve a kisebbség jogos érdekét lényegesen sérti….
Erre nincs egyetlen, minden esetre azonos válasz. Az dönti el a kérdést, hogy az alapítás melyik szakaszában jár a közösség. A bírói álláspont lényege az, hogy az alakulóban lévő társasház jogi megítélése attól függ, eljutott-e már az alapító okirat az ingatlanügyi hatósághoz, és megtörtént-e a széljegyzés. Ha az alapító okiratot már aláírták, benyújtották az ingatlanügyi…
A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. Ezt a társasházi törvény kifejezetten kimondja. Fontos azonban, hogy ez a felügyelet nem terjed ki minden ügyre: ahol külön bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye, ott már nem a jegyző jár el ebben a minőségben. (Nemzeti Jogszabálytár) A…
A közgyűlés hozhat a „harmadik személyre” (például a bérlőre) vonatkozó határozatot, de a határozata „harmadik személyre” nem bír kötelező erővel. A „harmadik személy” a Tht. 42.§ (1) bekezdése alapjánnem támadhatja meg a közgyűlés határozatát, erre nincs is szüksége, mert a határozat rá kötelező erővel nem bír – a határozat inkább a tulajdonosi közösség feléje intézett…
Főszabály szerint a közgyűlési határozat meghozatalának napjától kell számítani a 60 napot, nem a jegyzőkönyv vagy az írásbeli értesítés kézhezvételétől. Ezt a Tht. 42. § (1) bekezdése kifejezetten kimondja. (Nemzeti Jogszabálytár) Ugyanakkor a 60 napos határidő nem jogvesztő. Az Alkotmánybíróság a korábbi „jogvesztéssel jár” fordulatot megsemmisítette, ezért a késedelem bizonyos esetekben kimenthető. Például, ha valaki…
Főszabály szerint nem. Ha a közgyűlési határozat vagy az SZMSZ valamely rendelkezése kógens, vagyis eltérést nem engedő anyagi jogi szabállyal ellentétes, akkor azt a bíróság az érdemi döntésnél nem alkalmazhatja, és nem alapíthatja rá az ítéletét, akkor sem, ha azt a Tht. 42. § szerinti határidőben senki nem támadta meg. Ezt a Kúria joggyakorlat-elemző összefoglalója…
Nem feltétlenül. Ha a tulajdonostárs ügyvéd nélkül jár el, nem elvárás, hogy a keresetlevélben pontos paragrafusokat idézzen. Az viszont szükséges, hogy világosan leírja, mi történt, miért tartja jogsértőnek a határozatot, milyen bizonyítékai vannak, és mit kér a bíróságtól. A Kúria összefoglalója ezt kifejezetten így rögzíti, a hatályos Pp. pedig ma is megköveteli a határozott kereseti…
Nem, önmagában nem akadálya. A jelenlegi szabályozás sem a Tht. 27/A. § szerinti törvényességi felügyeleti perre, sem a Tht. 42. § (1) szerinti tulajdonostársi megtámadási perre nem mondja ki, hogy a per automatikusan megszűnik attól, hogy a társasház a megtámadott közgyűlési határozatot utóbb visszavonja. A Tht. 27/A. § alapján a jegyző a társasház működésének és…
A rövid válasz az, hogy nem minden esetben ugyanattól. A társasházi törvény szerint a közös költség főszabály szerint a tulajdonost terheli, és tulajdonosváltozáskor a közös képviselő köteles írásbeli nyilatkozatot adni a fennálló közösköltség-tartozásról. A törvény azt is kimondja, hogy az eladó tehermentességi szavatossága a közösköltség-tartozásra is kiterjed. (Nemzeti Jogszabálytár) A Kúria korábbi joggyakorlat-elemző összefoglalója szerint…
