Főszabály szerint a közgyűlési határozat meghozatalának napjától kell számítani a 60 napot, nem a jegyzőkönyv vagy az írásbeli értesítés kézhezvételétől. Ezt a Tht. 42. § (1) bekezdése kifejezetten kimondja. (Nemzeti Jogszabálytár)
Ugyanakkor a 60 napos határidő nem jogvesztő. Az Alkotmánybíróság a korábbi „jogvesztéssel jár” fordulatot megsemmisítette, ezért a késedelem bizonyos esetekben kimenthető. Például, ha valaki a közgyűlésen nem volt jelent, csak később szerezett tudomást a döntés pontos tartalmáról. Ha bizonyítani tudja, hogy a jegyzőkönyvet vagy a határozatot önhibáján kívül (pl. a közös képviselő késlekedése miatt) nem ismerhette meg időben, a bíróság ezt menthető oknak fogadhatja el. Ilyenkor az iratok kézhezvételétől (vagy a tényleges tudomásszerzéstől) számított 60 napon belül benyújtható a kereset.
Értelemszerűen aki valaki jelen volt a közgyűlésen, az a határozat meghozatalakor azonnal megismerte azt, így számára a 60 nap mindenképpen a közgyűlés napján kezdődik. De itt is lehet kivétel! A Kúria szerint, ha a tulajdonostárs a keresetéhez szükséges iratokhoz – például a jegyzőkönyvhöz vagy a jelenléti ívhez – csak később jut hozzá, és amelyek egyébként a társasház tisztségviselőinek birtokában vannak, akkor ez is menthető oknak tekinthető; ilyen esetben a 60 nap az iratok átadását követő napon kezdődhet. De hozzá kell tenni, hogy a bírák általában nem fogadják el menthető késedelemnek a később megkapott jegyzőkönyvet, ha a tulajdonostárs a közgyűlésen jelen volt, és az egyszerű, jól érthető határozatot ott megismerhette. Ha viszont a határozat bonyolult, hosszú vagy hallás után nem volt érdemben megismerhető, a késedelmes iratátadás lehet a perindítás késedelmére alapot adó ok. (Kúria)
Megjegyzés: Lakásszövetkezetek esetében nem a Tht. 42. § (1)-et kell alkalmazni, hanem az Lsztv. 9. § (3)-at, ami úgy fogalmaz, hogy „A keresetet a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell a lakásszövetkezet ellen benyújtani.” Látszólag lényegtelen, de fontos eltérés, hogy az Lsztv. a határidőt nem a közgyűlés időpontjához, hanem a „határozat közléséhez” köti a határidőt. Lakásszövetkezet esetében tehát egyértelműen fontos – de a fent írottak alapján társasházak estében is célszerű –, hogy a határozatok kihirdetésének módját az SZMSZ-ben szabályozzunk, és azt be is tartsuk. Lehet ez például a hivatalos hirdetőtáblán vagy honlapon való közzététel, a tulajdonosok által hozzáférhető társasházi dokumentumkezelő rendszerbe való feltöltés, vagy a tulajdonos által megadott e-mailcímre való igazolt(!) megküldés is.
Figyelmeztetés: A honlapon közzétett tartalmak kizárólag általános tájékoztatási és ismeretterjesztő célt szolgálnak, nem minősülnek jogi tanácsadásnak, ügyvédi véleménynek vagy állásfoglalásnak. A bemutatott információk a közzétételkor ismert jogszabályi környezetre és elérhető jogértelmezésre épülnek, azonban a jogszabályok, a bírói gyakorlat és a hatósági jogalkalmazás időközben változhatnak. Törekszünk a pontos és időszerű tájékoztatásra, ugyanakkor nem vállalunk felelősséget azért, ha a jelen oldalon szereplő információk felhasználásából, – ideértve, de ezzel egyebeket nem kizárva – azok esetleges elavulásából, pontatlanságából, hiányosságából vagy az egyedi ügy körülményeitől eltérő általános jellegéből kifolyólag bárkinek kára vagy bármilyen hátránya származik. Konkrét ügyben ezért mindig érdemes a hatályos szabályokat külön is ellenőrizni, és szükség esetén jogi szakemberhez fordulni.
