3. Alapok és alapozás

Az alap az a szerkezet, amely az épület teljes terhét a teherbíró talajra továbbítja. Az épület legalsó, ugyanakkor az egyik legfontosabb szerkezeti eleme.

3.1. Az alapozás szerepe

Az alapozás feladata kettős:

  1. az épület terheinek biztonságos átadása a talajnak,
  2. a süllyedések káros mértékű különbségeinek megelőzése.

Ha az alapozás hibás, annak következménye rendszerint a falakon és födémeken jelenik meg: ferde repedések, nyílászáró-szorulás, padlósüllyedés, falelválás, burkolati törés formájában.

3.2. Sík- és mélyalapozás

Síkalapozásról akkor beszélünk, amikor az alap közvetlenül a teherbíró talajrétegre támaszkodik. Tipikus formái:

  • pontalap,
  • sávalap,
  • lemezalap.

Mélyalapozást akkor alkalmaznak, ha a felső talajrétegek nem elég teherbírók, és a terhet mélyebben fekvő rétegre kell levezetni. Tipikus formái:

  • cölöpalap,
  • kútalap,
  • résfalas vagy dobozszerű megoldások.

Régi és új társasházaknál egyaránt előfordulhat, hogy az alapozásról kevés dokumentáció maradt fenn. Ilyenkor a hibajelenségek megfigyelése különösen fontos.

3.3. Társasházkezelői figyelmeztető jelek

  • új vagy gyorsan növekvő ferde repedések,
  • pincefalon jelentkező vizesedés, sókivirágzás,
  • megsüllyedt járda vagy épület melletti terep,
  • nyílászárók deformációja,
  • padló- és falcsatlakozások szétnyílása.

Ilyen esetekben geotechnikai vagy statikai szakvélemény indokolt lehet.