Gond van a vállalkozóval? Bírósághoz vagy békéltető testülethez forduljunk?

Társasházkezelőként és közös képviselőként mindannyian szembesültünk már azzal a helyzettel, amikor a felkért vállalkozó nem, vagy nem megfelelően teljesíti a rábízott munkát. Legyen szó egy elrontott tetőszigetelésről vagy egy félbehagyott festésről, a kérdés mindig ugyanaz: hogyan érvényesítsük a ház érdekeit gyorsan és hatékonyan?

A társasház mint „fogyasztó”

Sokan nincsenek vele tisztában, de a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján a békéltető testületi eljárásban a társasházak is fogyasztónak minősülnek. Ez egy hatalmas előny, hiszen így nem kell azonnal a költséges és évekig tartó bírósági utat választanunk.

Mi változott 2024-től?

A legfontosabb változás az úgynevezett kötelezést tartalmazó határozat értékhatárának bevezetése. A korábbi gyakorlattal ellentétben, ha a társasház követelése (legyen szó kijavítási költségről vagy vételár-visszatérítésről) nem haladja meg a 200 000 forintot, a békéltető testület határozata akkor is kötelező érvényű a vállalkozóra nézve, ha ő nem tett alávetési nyilatkozatot. Ez azt jelenti, hogy ha a testület a háznak ad igazat, a vállalkozónak fizetnie kell, vagy el kell végeznie a javítást – különben a határozat alapján közvetlenül végrehajtás indítható ellene.

Miért érdemesebb a békéltetést választani 200 ezer forint alatt?

  1. Gyorsaság: Míg egy bírósági per évekig tarthat, a békéltető eljárás általában néhány hónap alatt lezárul.
  2. Költséghatékonyság: Az eljárás a társasház számára alapvetően ingyenes. Nincs illeték, és nem kötelező a jogi képviselet sem (bár javasolt).
  3. Kényszerítő erő: A 200 ezer forint alatti ügyekben a vállalkozó nem bújhat ki a felelősség alól azzal, hogy „nem vesz részt” az eljárásban.

Mikor marad a bíróság?

Ha a vita tárgya meghaladja a 200 000 forintot, a békéltető testület csak akkor hozhat kötelező döntést, ha a vállalkozó ebbe előre beleegyezett. Ha nem egyezik bele, a testület csak ajánlást tehet, amit a vállalkozó nem köteles betartani. Ilyenkor – vagy ha a vita ennél jóval nagyobb volumenű (pl. egy milliós nagyságrendű felújítási hiba) – továbbra is a bírósági út az egyetlen járható módszer a követelés kényszerítésére.

Tanácsadói útravaló

Mielőtt bármilyen eljárást indítanánk, közös képviselőként kötelességünk a dokumentáció rendbetétele. A békéltetés előtt is kötelező a közvetlen egyeztetés megkísérlése a vállalkozóval. Ha a panaszt írásban elküldtük, és az elutasításra került (vagy 30 napon belül nem válaszoltak), csak akkor fordulhatunk a testülethez.

A kisebb volumenű, 200 000 forint alatti javítási és garanciális vitákban a békéltető testület ma már egy gyors és „fogaival harapni képes” fórum, amelyet érdemes használnunk a társasház vagyonának védelmében.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük