Erre nincs egyetlen, minden esetre azonos válasz. Az dönti el a kérdést, hogy az alapítás melyik szakaszában jár a közösség. A bírói álláspont lényege az, hogy az alakulóban lévő társasház jogi megítélése attól függ, eljutott-e már az alapító okirat az ingatlanügyi hatósághoz, és megtörtént-e a széljegyzés.
Ha az alapító okiratot már aláírták, benyújtották az ingatlanügyi hatósághoz, és a széljegyzés is megtörtént, akkor a bejegyzésig fennálló úgynevezett függő jogi helyzetben a jogközösség társasházként működhet. A Kúria összefoglalója szerint ilyenkor a határozatokat a Tht. szabályai szerint lehet megítélni és megtámadni, a tagok közös költség fizetésére is kötelezhetők, a közösség pedig a Tht. 3. § (1) bekezdésében írt körben önállóan perelhet és perelhető. (Kúria)
Ha az alapító okiratot ugyan már aláírták, de még nem nyújtották be az ingatlanügyi hatósághoz, vagy benyújtották, de a széljegyzés valamilyen okból nem történt meg. Ebben a szakaszban a Kúria szerint nincs jogszabályi alap a Tht. alkalmazására. A közösség ilyenkor osztatlan közös tulajdonként működik, ezért a határozatok megtámadására a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai irányadók, és az ilyen perekben valamennyi tulajdonostársnak perben kell állnia. (Kúria)
Fontos gyakorlati következmény, hogy ha a már benyújtott és széljegyzett alapítás bejegyzését az ingatlanügyi hatóság később jogerősen elutasítja, akkor az addigi közgyűlési határozatok és cselekmények hatálytalanná válnak. A Kúria azt is rögzíti, hogy ettől a korábban meghozott jogerős bírósági ítélet nem válik automatikusan hatálytalanná, de a további perekre és a folyamatban lévő eljárásokra ez a körülmény már közvetlenül kihat.
Röviden tehát: ha az alapító okiratot már benyújtották és a széljegyzés megtörtént, akkor főszabály szerint a Tht. alkalmazandó; ha ez még nem történt meg, akkor a Ptk. szabályai irányadók.
Figyelmeztetés: A honlapon közzétett tartalmak kizárólag általános tájékoztatási és ismeretterjesztő célt szolgálnak, nem minősülnek jogi tanácsadásnak, ügyvédi véleménynek vagy állásfoglalásnak. A bemutatott információk a közzétételkor ismert jogszabályi környezetre és elérhető jogértelmezésre épülnek, azonban a jogszabályok, a bírói gyakorlat és a hatósági jogalkalmazás időközben változhatnak. Törekszünk a pontos és időszerű tájékoztatásra, ugyanakkor nem vállalunk felelősséget azért, ha a jelen oldalon szereplő információk felhasználásából, – ideértve, de ezzel egyebeket nem kizárva – azok esetleges elavulásából, pontatlanságából, hiányosságából vagy az egyedi ügy körülményeitől eltérő általános jellegéből kifolyólag bárkinek kára vagy bármilyen hátránya származik. Konkrét ügyben ezért mindig érdemes a hatályos szabályokat külön is ellenőrizni, és szükség esetén jogi szakemberhez fordulni.
