Véget ért a fűtési szezon. A héten városszerte a társasházakban leállt a távfűtés.
Fontos, hogy a fűtési szezon végeztével a radiátorokon lévő szelepeket nyitott állapotban kell hagyni. Most tessék kinyitni a szelepeket, mielőtt elfelejtődik, és tessék nyitott állapotban hagyni őket októberig.
Ennek két oka van.
1. Ha termosztatikus szelep van felszerelve
Ha nem nyitják ki teljesen a termosztatikus szelepet, akkor a nyár folyamán a szelep beragadhat, és ősszel előfordulhat, hogy a fűtés nem fog működni.
Ez azért van, mert a termosztatikus szelep „nem tudja”, mitől van meleg a lakásban: a fűtéstől-e vagy a napsütéstől. Csak azt „tudja”, hogy meleg van. Ezért a nyomorult nyáron erőnek erejével igyekszik lezárni a radiátort. Ha a szelep egész nyáron zárt állásban marad, a termosztatikus fej folyamatosan benyomva tarthatja a szeleptányért, ezért a tömítés kikeményedhet, a szelep pedig leragadhat.
2. Mindenféle szelepnél, nem csak termosztatikus szelepnél
Ha nyáron nem tartják nyitva a szelepet, akkor a radiátor hamarabb kilyukadhat.
Ez azért van, mert nyáron a javítások miatt időnként leürítik a rendszert. Ha a szelep nyitva van, akkor a radiátort később vissza is tudják tölteni vízzel. Ha nincs nyitva, akkor a levegő beszorulhat a radiátorba. A korrózió mindig ott a leggyorsabb, ahol a víz és a levegő találkozik. Ha a radiátor aljában víz van – valamennyi mindig marad benne –, felette pedig levegő, akkor a radiátor belülről rozsdásodni kezd. Ez főleg az acéllemez és az öntöttvas radiátorokra veszélyes; az alumínium nem ugyanígy rozsdásodik, de a levegős, félig üres rendszer annak sem tesz jót.
Ha a szelepet nyitva tartják, akkor visszatöltéskor a víz ki tudja szorítani a levegőt, és a radiátor belül nem rozsdásodik olyan gyorsan.
Megjegyzendő: éppen emiatt hiba a fűtési rendszert nyáron tartósan leürítve tartani. Sok társasházban azt csinálják, hogy nyár elején leürítik, aztán csak augusztus végén vagy szeptember elején töltik fel újra. Ez kényelmes a közös képviselőnek, mert nem kell azzal foglalkozni, hogy ki mikor és mit akar szerelni, de közben a korrózió tönkreteszi a csöveket és a radiátorokat. A rendszer ugyanis nem szárad ki teljesen: egész nyáron marad benne valamennyi víz.
A rozsdásodáshoz azért kell egyszerre víz és levegő, mert a vas korróziója elektrokémiai folyamat: a levegő oxigénje „megtámadja” a vasat, a víz pedig közvetítő közegként segíti az apró elektromos töltések mozgását, így a vasból vas-oxid, vagyis rozsda képződik.
