A Váci Közös Képviselők Klubja elhatározta az alapszabálya módosítását akként, hogy a legutolsó hatályos alapszabályt teljeskörűen hatályon kívül helyezi, és a Polgári Törvény-könyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerve-zetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Budapest Környéki Törvényszék felhívásának megfelelően. (A törölt részek áthúzással, az új részek pedig dőlt betűvel vannak jelölve.)
I. AZ EGYESÜLET ADATAI
1. Az Egyesület teljes neve: Váci Közös Képviselők Klubja
2. Az Egyesület rövidített neve: VKKK
3. Az Egyesület jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy.
4. Az Egyesület honlapja: Az Egyesület közleményeinek internetes elérhetősége a www.vkkk.hu weboldalon biztosított.
5. Az Egyesület tagjai: Az Egyesület tagjainak adatait az alapszabály – elkülönítve kezelt – mellékletét képező tagjegyzék tartalmazza.
6. Az egyesület pénzforgalmi számlaszáma: Az egyesület bankszámla feletti rendelkezési joga egy személyben az ügyvezető elnököt illeti.
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI
1. Az Egyesület céljai
A Vácott működő társasházi közös képviselők összefogása, tevékenységük koordinálása, érdekvédelmük segítése, szervezése, ellátása. A társasházközösségek képviselőinek képzéséhez segítségnyújtás, a képzés megszervezése. Segítség a közös gondok megoldásában, az együtt-működés megszervezése. Szakmai segítség a különböző képviselői munkákhoz (könyvelés, biztosítás, javítás stb.) előadások szervezésével. Tagjai felé tájékoztatási feladatokat lát el.
Az egyesület pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet. Országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat, ezt az alapszabályában továbbra is kizárja. A Váci Közös Képviselők Klubja egyesületként működik.
2. Az Egyesület tevékenységei
2.1. Az Egyesület céljai megvalósítására szolgáló, alapcél szerinti tevékenységek:
- szakmai és kulturális programok, rendezvények szervezése,
- szakmai és kulturális kiadványok elkészítésének szervezése, illetve támogatása,
- szakmai munka elismerése pályázatok kiírásán keresztül,
- együttműködés a tevékenységi kört érintő más állami és társadalmi szervezetekkel.
2.2. Gazdasági-vállalkozási tevékenység:
Az Egyesület annak érdekében, hogy céljai megvalósításának gazdasági feltételeit biztosítsa, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület főtevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 százalékát.
2.3. Közvetlen politikai tevékenység:
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap. Országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat, ezt az alapszabályában is kizárja.
III. A TAGSÁGI VISZONY
1. A tagság típusai, a lehetséges tagok köre, a tagsági jogok gyakorolhatósága
Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes személyek, továbbá jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Kiskorú természetes személy felvételéhez a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szükséges.
Az egyesületi tagság formái:
- rendes tagság,
- tiszteletbeli tagság,
- pártoló tagság.
Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az Egyesület tagjai a közgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.
A kiskorú tag az egyesületben szavazati joggal nem rendelkezik. A kiskorú tag az Egyesület tisztségére nem választható. A kiskorú tag az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal jogosult részt venni. A kiskorú tag tagdíj-fizetési kötelezettségét törvényes képviselője teljesíti.
Az Egyesület örökös tiszteletbeli elnökévé megválasztotta 2023. március 23-án Hajdú Sándort, az egyesület megalapítóját és évtizedeken át elnökét.
2. Rendes tagok
Az Egyesület rendes tagjává választható az a természetes és jogi személy, aki (amely) a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A rendes tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele a tagdíj határidőben történő megfizetése.
Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell két rendes tag ajánlását is. Amennyiben jogi személy kéri a felvételét, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy a nevében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során. Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület ügyvezető elnökének címezve kell benyújtani. A kérelmet az elnök terjeszti a közgyűlés elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.
Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
- részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhatnak;
- bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók. A kiskorú tag az Egyesület tisztségére nem választható.
- jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
- igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;
- a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
- kötelesek megtartani az alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
- kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
- kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
- nem veszélyeztethetik az Egyesület céljainak megvalósulását és az Egyesület tevékenységét.
3. Tiszteletbeli tagok
Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – a közgyűlés felkérése alapján – az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.
A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását. Tiszteletbeli tag felvételéről a közgyűlés dönt. A tagság a felkérés elfogadásával jön létre.
Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek, illetve a tiszteletbeli tagok tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).
4. Pártoló tagok
Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi támogatására. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
A pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője útján részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles. Köteles továbbá betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását.
A pártoló tag felvételéről első fokon az ügyvezető elnök dönt, fellebbezéssel élni a közgyűlés felé lehetséges. A közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
5. Az egyesületi jogviták rendezése
A tag, a vezető tisztségviselő tagja kérheti a bíróságtól az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
6. A tagsági viszony megszűnése
A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével, amelyet az Egyesület képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával;
b) a tag kizárásával;
c) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;
d) a tagsági jogviszony felmondásával.
Az Egyesület közgyűlése dönt a tag kizárása ügyében. Az ügyvezetés tagjainak, illetve a tiszteletbeli tagoknak a fegyelmi ügyeiben is a közgyűlés dönt.
Kizárással sújtható az Egyesület jogszabályt, alapszabályt vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsító tagja.
Súlyosan sértőnek tekinthetők különösen azok az esetek, amikor
- a tag tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti (ide nem értve a felmondás alapját képező tagdíjfizetési mulasztást),
- a tagot bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és a közügyek gyakorlásától eltiltotta.
E magatartások esetén kizárás helyett figyelmeztetés is alkalmazható, az elkövetett magatartás súlyosságához, egyszeri vagy ismételt jellegéhez igazodóan, ezekkel arányosan. A taggal szembeni eljárás szabályai ez esetben is megegyeznek a kizárásra alkalmazandó szabályokkal.
A kizárási eljárást közgyűlés folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag vagy egyesületi szerv írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a védekezését és a bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot a kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy a védekezését megfelelően előadhassa.
A taggal a közgyűlés kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak továbbá tartalmaznia kell az igénybe vehető – Egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.
A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a közgyűlés kizárási határozatának meghozatalával szűnik meg.
A tagsági jogviszonyt a közgyűlés harmincnapos határidővel felmondhatja, ha a rendes tag hat hónapon keresztül az írásbeli – póthatáridőt tűző és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével. Ugyanez irányadó a pártoló tagra is, ha az általa vállalt vagyoni hozzájárulást nem teljesítette. Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy a mulasztásának a kimentését kívánja, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat. A felszólításnak továbbá tájékoztatást kell adnia az esetleges fizetési kedvezményekről is. A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg.
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
1. Az Egyesület szervei
Az Egyesület testületi szervei:
- közgyűlés,
- ellenőrző bizottság (a IV.6. pontban írottak esetén).
Az Egyesület tisztségviselői:
- ügyvezető elnök,
- ellenőrző bizottsági elnök és tagok (a IV.6. pontban írottak esetén).
2. A közgyűlés
A közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve. A közgyűlés döntéseit főszabály szerint ülés tartásával hozza meg. A közgyűlés ülése rendes és rendkívüli lehet. Rendes ülés megtartására évente legalább egyszer kerül sor.
2.1. Közgyűlés ülés tartásával
2.1.1. A közgyűlés ülésének összehívása, a napirend megállapítása, az ülés helyének kijelölése
A közgyűlés ülését (a továbbiakban a 2.1. pontban: „közgyűlés” vagy „ülés”) az ügyvezető elnök hívja össze. Döntésével megjelöli a közgyűlés napirendjét, továbbá kijelöli annak helyét és időpontját. Megjelöli azt is, hogy a közgyűlésen videokonferencia útján is lehetséges-e a megjelenés.
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, amelyben megjelölik az összehívás okát és célját. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék előírja. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:
- az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
- az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ez utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlés főszabály szerint a Madách Imre Művelődési Központban kerül megtartásra (2600 Vác, dr. Csányi László körút 63.), de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye (főváros) területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is. A közgyűlés összehívható akként is, hogy azon a tagok kizárólag elektronikus hírközlési eszközök segítségével vannak jelen.
A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
- az Egyesület nevét és székhelyét;
- az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
- az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.
- a konferencia-közgyűlésre vonatkozó információkat.
Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban – a megküldött meghívó útján – értesülnek.
Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
Az ügyvezető elnök a közgyűlés összehívását megelőzően a napirend tervezetét megküldi a tagoknak azzal, hogy arra a kézhezvételtől számított öt napon belül észrevételt, illetve újabb napirendi pontokra vonatkozó indokolt indítványokat tehetnek. A határidő lejártát követően a beérkezett javaslatokat és észrevételeket figyelembe véve az ügyvezető elnök összeállítja a közgyűlés napirendi pontjait.
Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének a tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen legyen és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.
2.1.2. Az ülés lebonyolítása
Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők (utóbbiak egyúttal szükség szerint a titkos szavazásoknál mindig szavazatszámláló bizottságot is alkotnak).
A közgyűlést az Egyesület ügyvezető elnöke vezeti le.
A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető a tagokon (a tag képviselőjén) kívüli személy is lehet. A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.
A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel: a szót megadhatja, figyelmeztetheti a felszólalót az előre megadott időkeret túllépésére, illetve a tárgytól való eltérésre. A levezető elnök megvonhatja a felszólalótól a szót, ha az a figyelmeztetés ellenére tovább folytatja az erre okot adott magatartását. Rendzavarás esetén figyelmeztetéssel élhet, illetve ez okból felfüggesztheti a közgyűlést. A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást. Az egyebek napirendi pontban tájékoztatók, szavazást nem igénylő beszámolók tárgyalhatók.
Az ülés nem nyilvános: azon a tagokon, az ügyvezetésen és az Ellenőrző bizottság tagjain kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
2.1.2.1. Konferencia-ülés
Az ülés videokonferencia útján is megtartható. A használt elektronikus hírközlő eszköz videotelefon, illetve internetes kapcsolattal, kamerával és mikrofonnal rendelkező számítógép lehet. Számítógépes csatlakozás esetén a használt informatikai alkalmazás Skype, Microsoft Teams, Zoom, továbbá egyéb, a kép és a hang egyidejű közvetítését, illetve a tagok korlátozásmentes, valós idejű kommunikációját egyszerre biztosító alkalmazás lehet. Lehetőség van arra, hogy a személyes jelenléttel lebonyolítandó közgyűlésen a tagok ezen a módon jelenjenek meg, és arra is, hogy a közgyűlést teljes egészében elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával tartsák meg. Erre a meghívóban ki kell térni, azzal, hogy e mód nem alkalmazható a tagok bármelyikének hátrányára, és az adott eszközzel nem rendelkező tag jelenlétét kérésére az ülés alatt a közgyűlés helyén biztosítani kell.
A konferencia-közgyűlésre az ülés megtartására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A tagok azonosítása a rendszerbe történő bejelentkezés során történik. A tagoknak egyedi felhasználónevet kell biztosítani, melynek jelszavát a tag határozza meg. Az ilyen módon tartott közgyűlésen a tagokon kívüli meghívottak részvételét is biztosítani kell. Titkos szavazást igénylő kérdések konferencia-közgyűlésen csak akkor tárgyalhatók, ha a titkos szavazás lebonyolításának a technikai feltételei biztosítottak.
2.1.3. A közgyűlés határozatképessége
A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a közgyűlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontokban a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképessé válik, ha a közgyűlés meghívójában a távollét e jogkövetkezményére és a meghatalmazott képviselő igénybevételének lehetőségére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A közgyűlés ez esetben a napirend kiegészítéséről nem határozhat.
2.1.4. A szavazás módja, a határozatok közlése
A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a döntést el kell halasztani. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül; vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben vagy meghozandó döntésben egyébként érdekelt;
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.
A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról, ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.
2.1.5. Jegyzőkönyvezés
A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv-hitelesítők), az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a fontosabb eseményeket, indítványokat, a meghozott döntéseket és azok szavazati arányát.
A konferencia-közgyűlés ülésén elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök az aláírásával hitelesít.
2.1.6. A közgyűlés hatásköre
A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
- megválasztja és – ha tisztségük ellátására méltatlanná váltak – visszahívja az Egyesület vezető testületeinek tagjait (elnökség, ellenőrző bizottság), illetve az Egyesület tisztségviselőit, könyvvizsgálóját, továbbá megállapítja esetleges díjazásukat;
- elfogadja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
- az ügyvezető elnök javaslata szerint dönt a tagfelvételi kérelmekről (a pártoló tagok kivételével);
- szükség esetén lefolytatja a taggal szembeni kizárási eljárást
- elfogadja az éves költségvetést, az ügyvezető elnök szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak mellékleteivel együtt (kiegészítő melléklet, közhasznúsági melléklet). A számviteli beszámoló elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.
- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az ellenőrző bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és az ellenőrző bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
- határozathozatal a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való szétválás egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési, szétválási terv, illetve a kapcsolódó számviteli beszámolók, egyesülési, szétválási szerződések elfogadása);
- az Egyesület jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése.2.2. Közgyűlés ülés tartása nélkül (távszavazás)
A közgyűlés döntését a személyi kérdések, továbbá az éves költségvetés, illetve az éves számviteli beszámoló elfogadásának kivételével távszavazás útján is meghozhatja. Távszavazásra csak a kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható.
A távszavazást az ügyvezető elnök rendeli el és kezdeményezi, akként, hogy a határozattervezet szövegét a tagok részére, az általuk megadott postai vagy elektronikus elérhetőségre a kézhezvétel igazolására alkalmas módon megküldi, azzal a felhívással, hogy a rendes tagok a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos, a felhívásban megjelölt határidőn belül adhatják le „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatukat. A felhívásban meg kell jelölni a szavazat leadásának módját is.
Ha bármely rendes tag a szavazat leadására rendelkezésére álló határidőn belül ülés összehívását indítványozza, az ügyvezető elnök köteles összehívni a közgyűlés ülését, melynek a kérdés kötelező napirendi pontja.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három munkanapon belül – ha valamennyi rendes tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három munkanapon belül – az ügyvezető elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három munkanapon belül közli a tagokkal.
A szavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
3. Az ügyvezető elnök
Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az ügyvezető elnök látja el. Az ügyvezető elnököt a közgyűlés választja ötéves időtartamra, megbízatása megválasztása elfogadásával jön létre. Jogi személy rendes tag tisztségre jelölésekor a szervezet köteles megjelölni, hogy a feladatokat mely, vele jogviszonyban álló természetes személy útján kívánja ellátni. A szavazáskor a közgyűlés a szervezet és a feladat ellátására általa kijelölt természetes személy megválasztásáról együttesen, egy döntéssel szavaz.
3.1. Az ügyvezető elnök hatásköre
Az ügyvezető elnök dönt minden olyan, az Egyesület irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az ügyvezető elnökség feladatai:
- ellátja az Egyesület operatív vezetésével, napi ügyeinek vitelével kapcsolatos feladatokat, az e körbe tartozó döntéseket meghozza;
- az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben (különösen beszámolók, éves költségvetés) előterjesztést fogalmaz meg a közgyűlés számára;
- az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
- az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának az előkészítése;
- befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
- javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására;
- dönt a pártoló tagok felvételéről;
- az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele.
Az ügyvezető elnök a két közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a közgyűlés hagyja jóvá. Döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.
4. Az Egyesület tisztségviselői
4.1. A megbízatási idő
Az Egyesület IV. 1. pont szerinti tisztségviselőit a közgyűlés öt évre választja, akik a megbízatásuk lejárta után újra választhatók. Az ötéves ciklus közben megszűnő megbízatás esetében a tisztségviselő helyére megválasztott új személy megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól. Ha a tisztségre választott jogi személy tag és a nevében a feladatot ellátó természetes személy közötti jogviszony megszűnik, egyidejűleg a szervezeti tag megbízatása is megszűnik, ekkor a közgyűlés új tisztségviselőt választ.
4.2. A tisztségviselőkkel szembeni követelmények
A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.
4.3 A vezető tisztségviselők feladat- és hatáskörei
Az ügyvezető elnök feladatai:
- képviseli az Egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett,
- a közgyűlés ülések összehívása és levezetése,
- konferenciák és más rendezvények szervezése,
- a közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
- az Egyesület működésének az irányítása,
- utalványozási jog gyakorlása,
Az Egyesület vezető tisztségviselői:
- ügyvezető elnök: Sümegi András
5. A képviselet rendje
Az Egyesületet az ügyvezető elnök önállóan képviseli.
6. Ellenőrző bizottság
Egyesület ellenőrző bizottságot nem állít fel. Ellenőrző bizottság létrehozása csak akkor kötelező, ha a szervezet közhasznú minősítést szeretne és várható éves bevétele meghaladja az 50 millió forintot. Függetlenül a közhasznú minősítéstől kötelező ellenőrző bizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. Ha e feltételek alapján szükségesés válik az ellenőrzőbizottság felállítása, a közgyűlés haladéktalanul dönt az alapszabály megfelelő kiegészítéséről és az ellenőrzőbizottság felállításáráról.
V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1. Az Egyesület vagyoni eszközei
Az Egyesület bevételei:
- a tagdíjak,
- az Egyesület rendezvényeinek a bevételei.
2. Tagdíj
Az Egyesület rendes tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán tagdíjat köteles fizetni. A tagdíj mértéke tagonként évi 3600 Ft, illetve havi 300 Ft. A rendes tagnak belépéskor nyilatkoznia kell, hogy éves vagy havi befizetést vállal. Év közbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít. A tagdíjat havi fizetés esetén minden hónap 10. napjáig, éves fizetés esetén egy összegben előre a tárgyév február 10. napjáig kell megfizetni, készpénzben a pénztárosnak átadva vagy közvetlenül az Egyesület bankszámlájára történő átutalással.
3. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása
Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az ügyvezető elnök terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett.
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
VI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
Az Egyesület jogutód nélkülmegszűnik, ha:
- – a tagok kimondják megszűnését; vagy
- – az arra jogosult szerv megszünteti;
- – az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- – az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt;
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak a lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
Az Egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- Ezt az alapszabályt az Egyesület tagjai 2023. július 27-én fogadták el.
- A tagjegyzék jelen alapszabály – nem nyilvános, elkülönítetten kezelt – mellékletét képezi.
- A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.
Kelt: Vác, 2023. július 28.