A közgyűlésen elkövetett eljárási hiba a meghozott határozatok érvénytelenségét eredményezheti, de vizsgálni kell, hogy a szabálysértés lényeges volt-e, és kihatott-e a döntésre. A Tht. 42. § (1) bekezdése is ezen a logikán alapul, mert a határozat érvénytelensége perben kérhető, ha a határozat jogszabályba, alapító okiratba vagy SZMSZ-be ütközik, illetve a kisebbség jogos érdekét lényegesen sérti….
Erre nincs egyetlen, minden esetre azonos válasz. Az dönti el a kérdést, hogy az alapítás melyik szakaszában jár a közösség. A bírói álláspont lényege az, hogy az alakulóban lévő társasház jogi megítélése attól függ, eljutott-e már az alapító okirat az ingatlanügyi hatósághoz, és megtörtént-e a széljegyzés. Ha az alapító okiratot már aláírták, benyújtották az ingatlanügyi…
Társasházkezelőként és közös képviselőként mindannyian szembesültünk már azzal a helyzettel, amikor a felkért vállalkozó nem, vagy nem megfelelően teljesíti a rábízott munkát. Legyen szó egy elrontott tetőszigetelésről vagy egy félbehagyott festésről, a kérdés mindig ugyanaz: hogyan érvényesítsük a ház érdekeit gyorsan és hatékonyan? A társasház mint „fogyasztó” Sokan nincsenek vele tisztában, de a fogyasztóvédelemről szóló…
A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. Ezt a társasházi törvény kifejezetten kimondja. Fontos azonban, hogy ez a felügyelet nem terjed ki minden ügyre: ahol külön bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye, ott már nem a jegyző jár el ebben a minőségben. (Nemzeti Jogszabálytár) A…
Lármáznak a szomszédok. Hívjak rendőrt? A szabálysértési törvény ma is ismeri a csendháborítás tényállást: aki lakott területen, épületben vagy az ahhoz tartozó telken indokolatlanul olyan zajt okoz, amely mások nyugalmának megzavarására alkalmas, szabálysértést követ el. Fontos azonban, hogy nem minden zavaró hang minősül automatikusan jogsértésnek: a mérce az, hogy a zaj indokolatlan-e, és alkalmas-e mások…
A közös képviselő legfontosabb feladata, hogy a társasház napi ügyeit jogszerűen intézze. Ennek része a közgyűlés határozatainak előkészítése és végrehajtása, az épület fenntartásához szükséges intézkedések megtétele, valamint a közös költség összegének közlése, beszedése és a hátralékok érvényesítése. A társasház közösségét főszabály szerint a bíróságok és más hatóságok előtt is ő képviseli. (NJT) A pénzügyi feladatok…
A közös képviselő felmentése a közgyűlés kizárólagos hatásköre. A közgyűlés a közös képviselőt bármikor felmentheti. Ha a közös képviselő nem hív össze közgyűlést, a tulajdoni hányad legalább egytizedével rendelkező tulajdonostársak ezt írásban kezdeményezhetik; ha erre 30 napon belül sem kerül sor, akkor 15 napon belül számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az indítványozó tulajdonostársak is összehívhatják…
A közös képviselő személyéről nem a „lakók”, hanem a tulajdonostársakból álló közgyűlés dönt. A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz a közös képviselő – vagy a közös képviselő helyett működő intézőbizottság elnökének és tagjainak – megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról. Ugyanez a testület fogadja el az éves költségvetést, az éves elszámolást és a számviteli szabályok szerinti beszámolót is….
A társasházi törvény szerint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások azok a kiadások, amelyek nem pusztán fenntartást szolgálnak, tehát nem az üzemeltetés, a karbantartás vagy a felújítás körébe tartoznak, hanem az állagvédelmen túlmenően a közös tulajdon bővítésével, átalakításával, vagy új közös épületrész, épület, illetve épületberendezés létesítésével járnak. A Tht. kimondja, hogy ilyen kiadás vállalásához egyhangú…
A közgyűlés hozhat a „harmadik személyre” (például a bérlőre) vonatkozó határozatot, de a határozata „harmadik személyre” nem bír kötelező erővel. A „harmadik személy” a Tht. 42.§ (1) bekezdése alapjánnem támadhatja meg a közgyűlés határozatát, erre nincs is szüksége, mert a határozat rá kötelező erővel nem bír – a határozat inkább a tulajdonosi közösség feléje intézett…
