A társasházi törvény szerint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások azok a kiadások, amelyek nem pusztán fenntartást szolgálnak, tehát nem az üzemeltetés, a karbantartás vagy a felújítás körébe tartoznak, hanem az állagvédelmen túlmenően a közös tulajdon bővítésével, átalakításával, vagy új közös épületrész, épület, illetve épületberendezés létesítésével járnak. A Tht. kimondja, hogy ilyen kiadás vállalásához egyhangú tulajdonostársi határozat kell. (NJT)
A Kúria összefoglalója szerint a minősítésnél nem a költség nagysága a döntő, hanem az, hogy a beruházás új műszaki eredményt hoz-e létre, illetve túlmegy-e a szokásos fenntartáson. Tipikusan ide tartozhat például új lift beépítése olyan házban, ahol korábban nem volt lift, tetőtérben új lakás vagy helyiség kialakítása, garázssor építése az udvaron, vagy a közös tulajdon olyan átalakítása, amely új rendeltetésű részt hoz létre. A Kúria gyakorlata szerint ilyen eset az is, ha a közös tulajdonú házmesterlakásból két kisebb lakást alakítanak ki, vagy ha a fűtőműről való leválás érdekében új hőközpontot és kazánt létesítenek. (Kúria)
Viszont nem tartozik ide minden nagyobb munka. A Tht. szerint a felújítás és a korszerűsítés is a fenntartás része lehet, ezért például egy elromlott kazán cseréje korszerűbbre, a gáz-alapvezeték felújítása, egy lift korszerűbb modellre cseréje, vagy bizonyos energiahatékonysági munkák nem feltétlenül minősülnek a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak. A Kúria összefoglalója példaként említi, hogy a külső szigetelés és nyílászárócsere önmagában még nem feltétlenül ilyen kiadás, míg ugyanez napkollektorok létesítésével együtt már lehet az. (NJT)
Összefoglalva: ami a ház meglévő állapotának fenntartása, javítása, felújítása vagy ésszerű korszerűsítése, az többnyire nem tartozik ide; ami viszont új közös értéket, új funkciót vagy lényeges szerkezeti bővítést hoz létre, az jellemzően igen. Ha kétséges egy beruházás besorolása, érdemes nem az összegből, hanem a tervezett műszaki tartalomból kell kiindulni. (NJT)
