A közgyűlés hozhat a „harmadik személyre” (például a bérlőre) vonatkozó határozatot, de a határozat
a „harmadik személyre” nem bír kötelező erővel. A „harmadik személy” a Tht. 42.§ (1) bekezdése alapján
nem támadhatja meg a közgyűlés határozatát, erre nincs is szüksége, mert a határozat rá kötelező erővel nem bír – a határozat inkább a tulajdonosi közösség feléje intézett nyilatkozatának tekinthető. Többnyire egyszerűen nem kell betartania. A Tht. 42. § (1) ráadásul a határozat megtámadására kifejezetten csak tulajdonostársat jogosít fel.
Ha mégis szükséges, a harmadik személy főszabály szerint nem a Tht. 42. § szerinti társasházi határozat-megtámadási perrel, hanem a Ptk. és az adott jogviszony anyagi jogi szabályai alapján léphet fel.
Ha egy bérlő, szomszéd, vállalkozó vagy más kívülálló személy jogsérelmet állít, akkor általában nem „a közgyűlési határozatot támadja meg”, hanem a saját igényét érvényesíti: például szerződéses, birtokvédelmi, szomszédjogi vagy kártérítési alapon. Ebben a megközelítésben a Tht. háttérszabály, mert maga a törvény is kimondja, hogy a társasháztulajdonnal kapcsolatos, benne nem rendezett kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. (NJT)
Hogy kit kell perelni, azt már a vita tárgya dönti el. A Tht. 3. § (1) szerint a tulajdonostársak közössége a közös neve alatt, az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető; a közösséget a bíróság előtt a közös képviselő képviseli. Ilyen ügyekben tehát rendszerint elegendő a társasházközösséget perelni. (NJT)
Van azonban fontos kivétel. A Kúria szerint azokban a dologi jogi perekben, amelyek a közös tulajdon tulajdoni helyzetét vagy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést érintik, nem mellőzhető minden egyes tulajdonostárs, sőt a bejegyzett jogok jogosultjainak perben állása sem. Ezzel szemben a többi perben – ideértve tipikusan a kártérítési, szomszédjogi és birtokvédelmi pereket – általában elfogadható a társasház „relatív jogképessége”, vagyis nem kell külön minden tulajdonostársat perbe vonni.
Összefoglalva: a harmadik személy rendszerint a Ptk. vagy más, az adott ügyre irányadó anyagi jogszabály alapján lép fel; ha a vita a közös tulajdon kezeléséhez vagy az épület fenntartásához kapcsolódik, többnyire a társasházközösség perelhető, ha viszont a per a közös tulajdon tulajdoni helyzetét vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzését érinti, akkor az összes tulajdonostársakat is perbe kell vonni. (NJT)
Figyelmeztetés: A honlapon közzétett tartalmak kizárólag általános tájékoztatási és ismeretterjesztő célt szolgálnak, nem minősülnek jogi tanácsadásnak, ügyvédi véleménynek vagy állásfoglalásnak. A bemutatott információk a közzétételkor ismert jogszabályi környezetre és elérhető jogértelmezésre épülnek, azonban a jogszabályok, a bírói gyakorlat és a hatósági jogalkalmazás időközben változhatnak. Törekszünk a pontos és időszerű tájékoztatásra, ugyanakkor nem vállalunk felelősséget azért, ha a jelen oldalon szereplő információk felhasználásából, – ideértve, de ezzel egyebeket nem kizárva – azok esetleges elavulásából, pontatlanságából, hiányosságából vagy az egyedi ügy körülményeitől eltérő általános jellegéből kifolyólag bárkinek kára vagy bármilyen hátránya származik. Konkrét ügyben ezért mindig érdemes a hatályos szabályokat külön is ellenőrizni, és szükség esetén jogi szakemberhez fordulni.
