Nem, önmagában nem akadálya. A jelenlegi szabályozás sem a Tht. 27/A. § szerinti törvényességi felügyeleti perre, sem a Tht. 42. § (1) szerinti tulajdonostársi megtámadási perre nem mondja ki, hogy a per automatikusan megszűnik attól, hogy a társasház a megtámadott közgyűlési határozatot utóbb visszavonja. A Tht. 27/A. § alapján a jegyző a társasház működésének és közgyűlési határozatainak törvényességét ellenőrizheti, és pert indíthat; a Tht. 42. § (1) alapján pedig bármely tulajdonostárs a határozat érvénytelenségének megállapítását kérheti. A 42. § kifejezetten számol is azzal, hogy a jegyző és a tulajdonostárs keresete együtt bírálható el. (NJT)
A Kúria joggyakorlat-elemző összefoglalója szerint a döntő kérdés az, hogy a visszavonás visszaható hatályú-e, vagy csak a jövőre nézve szünteti meg a határozat hatályát. A Kúria összegzése szerint a közgyűlés visszavonhatja korábbi határozatát, és a Tht. nem tartalmaz olyan tilalmat, amely a visszaható hatályú visszavonást önmagában kizárná; ehhez azonban a visszavonó határozatnak kifejezetten és egyértelműen ki kell mondania, hogy a korábbi határozat létezését és hatályát a meghozatal időpontjára visszamenőleg kívánja megszüntetni. (Kúria)
- Ha a visszavonás visszaható hatályú, attól még a bíróságnak nem feltétlenül „esik ki a kezéből” az ügy. A Kúria szerint, ha a felperes nem áll el a keresettől, a bíróságnak a keresetről továbbra is határoznia kell; ilyen helyzetben a kereset okafogyottá válhat, és ennek következménye lehet a kereset elutasítása, de ehhez a bíróságnak meg kell vizsgálnia a határozat tartalmát és azt is, hogy nincs-e visszaélésszerű joggyakorlás. (Kúria)
- Ha a visszavonás nem visszaható hatályú, akkor a kereset érdemi elbírálása főszabály szerint folytatódik. Ennek oka, hogy a visszavont határozat joghatásai legalább egy átmeneti időszakban fennálltak vagy fennállhattak, ezért a bíróságnak azt az időszakot továbbra is vizsgálnia kell. A Kúria ezt kifejezetten úgy fogalmazza meg, hogy ilyen esetben a pert folytatni kell, akár érvénytelenségi perről, akár a határozatra alapított más igényről van szó. (Kúria)
A per megszüntetésének klasszikus esete nem a társasház határozat-visszavonása, hanem az, ha a felperes a keresetétől eláll. A Pp. 241. § (1) a) pontja alapján ilyenkor a bíróság az eljárást kérelemre megszünteti; a 241. § (3) bekezdése külön azt is rendezi, mikor nincs szükség az alperes hozzájárulására. Ezért fontos a kettőt elválasztani: a társasház visszavonó határozata önmagában nem azonos a felperes keresettől elállásával. (NJT)
Összefoglalva: A megtámadott közgyűlési határozat per alatti visszavonása önmagában nem zárja le automatikusan a pert. A döntő az, hogy a visszavonás visszaható hatályú volt-e. Visszaható hatály esetén a kereset okafogyottá válhat, de erről is a bíróság dönt; nem visszaható visszavonás esetén a pert rendszerint tovább kell folytatni. (NJT)
Figyelmeztetés: A honlapon közzétett tartalmak kizárólag általános tájékoztatási és ismeretterjesztő célt szolgálnak, nem minősülnek jogi tanácsadásnak, ügyvédi véleménynek vagy állásfoglalásnak. A bemutatott információk a közzétételkor ismert jogszabályi környezetre és elérhető jogértelmezésre épülnek, azonban a jogszabályok, a bírói gyakorlat és a hatósági jogalkalmazás időközben változhatnak. Törekszünk a pontos és időszerű tájékoztatásra, ugyanakkor nem vállalunk felelősséget azért, ha a jelen oldalon szereplő információk felhasználásából, – ideértve, de ezzel egyebeket nem kizárva – azok esetleges elavulásából, pontatlanságából, hiányosságából vagy az egyedi ügy körülményeitől eltérő általános jellegéből kifolyólag bárkinek kára vagy bármilyen hátránya származik. Konkrét ügyben ezért mindig érdemes a hatályos szabályokat külön is ellenőrizni, és szükség esetén jogi szakemberhez fordulni.
