A rövid válasz az, hogy nem minden esetben ugyanattól. A társasházi törvény szerint a közös költség főszabály szerint a tulajdonost terheli, és tulajdonosváltozáskor a közös képviselő köteles írásbeli nyilatkozatot adni a fennálló közösköltség-tartozásról. A törvény azt is kimondja, hogy az eladó tehermentességi szavatossága a közösköltség-tartozásra is kiterjed. (Nemzeti Jogszabálytár)
A Kúria korábbi joggyakorlat-elemző összefoglalója szerint ebben a kérdésben hosszú ideig nem alakult ki egységes bírói gyakorlat. Volt olyan álláspont, amely szerint az eladáskor fennálló hátralék az eladót terheli, más bíróságok szerint a vevőre hárulhat, és olyan felfogás is megjelent, amely mindkettőjük helytállását elfogadta. Maga a joggyakorlat-elemző csoport sem jutott egységes álláspontra.
A jelenleg legfontosabb kapaszkodót egy későbbi kúriai döntés adja. A Kúria kimondta, hogy a Tht. 24. § (1) bekezdése nem tiltja, hogy az alapító okirat vagy az SZMSZ úgy rendelkezzen: a korábbi tulajdonos és a vevő egyetemlegesen felel a korábban felhalmozott közösköltség-hátralékért. Ilyen szabály esetén tehát a társasház a vevővel szemben is felléphet, nemcsak az eladóval szemben. (Kúria)
Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy eladásnál mindig meg kell nézni az alapító okiratot és az SZMSZ-t. Ha ezek tartalmaznak a jogutódra is kiterjedő, egyetemleges helytállási szabályt, akkor a társasház a hátralékot a vevőtől is követelheti. Ha ilyen szabály nincs, akkor erősebb az az értelmezés, hogy a tartozás elsősorban azt terheli, aki azt felhalmozta, vagyis az eladót; a Kúria korábbi összefoglalója is ezt az egyik meghatározó álláspontként ismertette. (Kúria)
Összefoglalva: a társasház nem automatikusan csak az eladótól vagy csak a vevőtől követelheti a hátralékot; ez attól is függ, tartalmaz-e az alapító okirat vagy az SZMSZ a jogutódra is kiterjedő egyetemleges felelősségi szabályt. Ha igen, a vevő is perelhető; ha nem, a hátralék tipikusan az eladó oldalán marad. Emiatt adásvétel előtt célszerű minden esetben tartozásmentességi igazolást kérni a közös képviselőtől. (Nemzeti Jogszabálytár)
Figyelmeztetés: A honlapon közzétett tartalmak kizárólag általános tájékoztatási és ismeretterjesztő célt szolgálnak, nem minősülnek jogi tanácsadásnak, ügyvédi véleménynek vagy állásfoglalásnak. A bemutatott információk a közzétételkor ismert jogszabályi környezetre és elérhető jogértelmezésre épülnek, azonban a jogszabályok, a bírói gyakorlat és a hatósági jogalkalmazás időközben változhatnak. Törekszünk a pontos és időszerű tájékoztatásra, ugyanakkor nem vállalunk felelősséget azért, ha a jelen oldalon szereplő információk felhasználásából, – ideértve, de ezzel egyebeket nem kizárva – azok esetleges elavulásából, pontatlanságából, hiányosságából vagy az egyedi ügy körülményeitől eltérő általános jellegéből kifolyólag bárkinek kára vagy bármilyen hátránya származik. Konkrét ügyben ezért mindig érdemes a hatályos szabályokat külön is ellenőrizni, és szükség esetén jogi szakemberhez fordulni.
