Az alap az a szerkezet, amely az épület teljes terhét a teherbíró talajra továbbítja. Az épület legalsó, ugyanakkor az egyik legfontosabb szerkezeti eleme.
3.1. Az alapozás szerepe
Az alapozás feladata kettős:
- az épület terheinek biztonságos átadása a talajnak,
- a süllyedések káros mértékű különbségeinek megelőzése.
Ha az alapozás hibás, annak következménye rendszerint a falakon és födémeken jelenik meg: ferde repedések, nyílászáró-szorulás, padlósüllyedés, falelválás, burkolati törés formájában.
3.2. Sík- és mélyalapozás
Síkalapozásról akkor beszélünk, amikor az alap közvetlenül a teherbíró talajrétegre támaszkodik. Tipikus formái:
- pontalap,
- sávalap,
- lemezalap.
Mélyalapozást akkor alkalmaznak, ha a felső talajrétegek nem elég teherbírók, és a terhet mélyebben fekvő rétegre kell levezetni. Tipikus formái:
- cölöpalap,
- kútalap,
- résfalas vagy dobozszerű megoldások.
Régi és új társasházaknál egyaránt előfordulhat, hogy az alapozásról kevés dokumentáció maradt fenn. Ilyenkor a hibajelenségek megfigyelése különösen fontos.
3.3. Társasházkezelői figyelmeztető jelek
- új vagy gyorsan növekvő ferde repedések,
- pincefalon jelentkező vizesedés, sókivirágzás,
- megsüllyedt járda vagy épület melletti terep,
- nyílászárók deformációja,
- padló- és falcsatlakozások szétnyílása.
Ilyen esetekben geotechnikai vagy statikai szakvélemény indokolt lehet.